Megkésve egy picit, de mindenképp kikívánkozik belőlem az élmény.

Mentségemre szóljon, hogy a SalsaLovers oldalon elég sok hegesztenivaló akadt, leginkább azzal voltam elfoglalva az elmúlt két hétben.

Szokatlan

helyen rendezték meg, idén már az ötödik évét taposó fesztivált, hiszen Rovinj mégiscsak egy kicsi üdülőváros. Városnak is éppen hogy csak lehet nevezni, hiszen keresztül-kasul bejárható kevesebb, mint egy óra alatt.

A fesztivál 6 napos, ellentétben a legtöbb nyugat-európaival, már kedden kezdődik, s a legjobb programokat vasárnapra tették, hogy mindenki ott is maradjon.

Meglepő volt, hogy a 6 óra alatt megtehető kb. 600 km távolság (majdnem végig autópálya, de ez azért mégiscsak egy fél nap utazás) ellenére mennyire sokan voltunk magyarok. Nem számoltam, de érzésre kábé ötvenen voltunk.

Az egész város

a fesztiváljegyében működött azon a héten, a szállodák, éttermek, strandok, magánszállások salsásokkal voltak teli - már amelyik étterem éppen nem pangott az ürességtől - annak ellenére, hogy elvileg a nyári főszezon elején vagyunk (június 23-28.).

Ékes példája volt ennek az érkezésünk napján, pénteken a főtéri Cubismo (helyi salsa zenekar) koncert, amelyre nagyon komoly tömeg verődött össze, becsléseim szerint kb. 2500-3000 ember. A koncert egészen ígéretesen indult, a nevükhöz híven főleg kubai salsát, salsa romanticát játszottak, nagyon erős gitárjátékkal, de felejthető fúvós szekcióval. Ahogy egymás után egyre több zenész és táncos érkezett a színpadra, megszólalt minden kezük ügyébe eső hangszer, úgy torkollott az egész egy jó órás kakofóniába, amin a közben egymásra hangolódott ütős-szekció által hozott biztos afro ritmusok segítettek valamit.

Akit már előtte elkapott a táncolós hév, az nagyon élvezte ezt a részt is, magam is köztük voltam az elején, de az egy számból a 20 perc nekem már sok volt. Jó volt, hogy a főtér közepén lehetett salsát táncolni, összességében egész jó kis koncert volt egyébként.

A szakmai rész,

azaz az órák minősége csak a tanárok nevéből, illetve azon néhány ember visszajelzése alapján van meg, akik bementek. A magyarok többsége csak party passt vett. Mindenesetre ott volt Israel "mindenholottvan" Gutierrez, legalább egy tucat kubai oktató (nekem nem mond semmit a nevük), a U-Tribe, illetve számomra szintén nem ismert tanárok Ausztriából, Németországból és a régióból.

Tekintve, hogy nagyon kevés olyan fesztivál van, ahol a kubai salsa komoly hangsúlyt kap (kivéve a Cubamamucho sorozatot),tehát kubai salsát táncolóknak ajánlott.

A vonalas salsa szekció nem volt túlzottan erős, de akik bent voltak a U-Tribe óráin, azt mondták, hogy szuper dolgokat vettek. Csak a U-Tribe miatt idejönni viszont szerintem nem érdemes.

Az érem harmadik oldala,

a bulik viszont hatalmasak. A szállodában megrendezett esti partykon érezni, hogy a kubai salsáé a főszerep, a nagyterem és a nagy tömeg. A kisebb - mondjuk Kaméleon méretű - teremben megy a vonalas zene, ami kínálatában nem hagyott kívánnivalót maga mögött - köszönhetően a francia DJ-knek - viszont légkondicionálatlan, ablaktalan helyiség, aminek az ajtaja sem a szabadba, hanem a másik helyiségbe nyílik. Ennek okán kb. 60 fok volt bent, kb. 100%-os páratartalom mellett. (Kár hogy nem vittem hőmérőt...) Érezték a szervezők, hogy ez gáz, betettek három nagy teljesítményű páramentesítő gépet (hűteni nem hűtöttek...), amelyek mellé helyezett 15 literes tartályok a buli felénél megteltek, gép kikapcs. A benntartózkodás nem volt 30 percnél tovább kibírható.

A kubai salsás helyiség jóval kellemesebb klímájú maradt, ahogy elnéztem, mindenki nagyon élvezte a táncot.

Kis színesként

említhetők az előadások, melyek a szombat esti buli fényét emelték. (Jómagam vendégszereplőként hullát játszottam a Fuego De La Salsa előadásában, komoly 1 percben. Ezúton is köszönet Laki Dórinak a meghívásért.) A többi előadást pont emiatt nem volt szerencsém megnézni, de a többiek azt mondták, színvonalasak voltak.

A fesztivál fénypontja

egyértelműen a vasárnapi medencés buli volt... Vasárnap, napsütés, mojito a kézben, ugrálás a medencébe, s közben harsog a reggaeton, a merengue és latin dizsi. Mindenki egyszerre mozog, fröcsköl, ugrál és üvölt. Hitetetlen látvány, hihetetlen érzés.

Persze, az elején salsa bulinak indult, de a strand kövein nem a legkellemesebb érzés táncolni, az én lábamról legalábbis több réteg bőr lekopott. Papucsban meg ugye nem lehet. Reggaetonozni meg ugrálni viszont igen.

Összességében

remek hangulatú kisváros, jó idő, s ahogy ők is mondják: Sea, Sun, Salsa. Ne várjunk tőle csodát, de nagyon hangulatos bulizást igen. Kubait táncolóknak kihagyhatatlan.