Érdekes cikket osztott meg Kriszkó a Velvetről, ahol ennél szolidabb címmel fut a cikk: A jól táncoló pasik az úgyban is jók. Fura, hogy ma még mehet ki blogra olyan poszt, amiben egyetlen (elrontott) link árválkodik, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy egy amerikai színésznő, Leslie Mann-nek tulajdonítja a következő, velős mondatot: "Abból tudjuk megmondani, hogy egy milyen leszel az ágyban, hogy milyen jól táncolsz".
Mondjuk ezt a - számomra mindezidáig ismeretlen - színésznő nem nélkül mondta, s szerintem ez egy fontos különbségtétel. Igen, igen, igen, ez a téma már bennem is érik egy ideje a salsa kapcsán, s nyilván a pasik oldaláról nincs tapasztalatom.
Az viszont számomra is bizonysággá vált, hogy ha valakivel táncolok, s átélem a harmóniát, a feloldódást, akkor megszűnnek a gondolatok, nem jár az agyam sem azon, hogy jó-e ez a figura, volt-e már, vajon-ha-így csinálom-mi-jön-ki-a-végére, nem nézek körül, hogy vajon ki néz minket, nincs más, csak a közösen létrehozott élmény.
Pici érdekesség, hogy a téma tudományos/pszichológiai hátterét a világhírűvé vált magyar származású tudós, Csíkszentmihályi Mihály írta le Flow (Áramlat) című könyvében. A könyvet mindenkinek szívből ajánlom, fogyasztható nyelvezetű, érdekes.
De visszatérve a szűkebb témához, ha ez a harmónia megvan a táncban (vagy a nulladik pillanattól, mert működik a kémia, vagy pedig kis "összeszokással", alkalmazkodással, egymás megtanulásával), akkor nyilvánvaló, hogy a test játéka ennél csak egy fokkal intimebb környezetben is hasonlóan élménydúsan folytatódhat.
Bárkinek van kétsége effelől? :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.