A sorozatban részletesebben bemutatok egy-egy ismert vagy kevésbé ismert zenekart, előadót. Igyekszem hozzá keresni linkeket, illetve forrást a zenéhez, hogy meg is tudd hallgatni. Ha belinkelem a letölthető zenét, akkor két dologra felhívom a figyelmed:
- a zenéket nem én töltöttem fel, csak linket kerestem hozzá, amit ide bemásoltam. Te is meg tudod tenni, Google a te barátod.
- a letöltött zenéket kereskedelmi célra felhasználni vagy megosztani nem szabad.
Na akkor jöjjön valami igazán finom - korábban már volt egy poszt róla, de talán ki lehet egészíteni újabb dolgokkal is, a téma: The New Swing Sextet.
Ők nem egy mai zenekar, a 60-as évek végén kezdtek, s 1968-ban rögzítették az első albumukat (több, mint negyven éve...). Egy igazi tős-gyökeres new yorki zenekar, akiket mostanában tapasztalható, a 70-es évek "aranykorát" újra felfedező salsa hullámok ismét a hátukra vettek.
Ehhez kellett természetesen az, hogy felkészüljenek erre, s a 60-as évek óta salsa történelmet író Fania Records név alatt 2008-ban ismét kihozzanak egy albumot, a Back On The Streets-t.
Az album nemcsak, hogy Grammy jelölt lett, hanem megtöltötte a zenekar naptárát előjegyzésekkel is, számos salsa fesztiválon ott voltak-vannak, bejárják az egész világot.
A sikeren - az együttes saját elmondása szerint - maguk is megdöbbentek. Szerintem a srácok nem vették le, hogy közben a salsa az egész világot bejárta, s minden nagyváros klubjaiban játsszák a zenéiket.
A hangzásukban domináns a vibrafon erőteljes, de nem tolakodó használata - amin George Rodriguez, az együttes énekese játszik, valamint a szintén jellegzetes dallammenet, ami minden más kortársuktól megkülönbözteti őket.
Az album, amit magammal hoztam, a Revolucionando, 1970-ből. Két számot ajánlok róla a figyelmedbe, a Revolucionando-t és az El Trofeo-t. Mindkettőt hallani manapság klubokban, de legalábbis én be szoktam tenni. Érezni rajta még a hatvanas évek végének erős boogaloo-divat hatását, de már csak ízében, tényleg túlléptek rajta már eddigre. Nem véletlen a Revolucionando cím. Persze, ezeken felül például az Al Son című szám is olyan hangulatú, hogy bármikor szívesen hallgatom.
Itt letöltheted, jó minőségben.
Videóként egy nemrégiben készült new york-i koncert válogatást kínálok:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.