Találkozásom a salsával először '98-ban történt, mikor is Stuttgartban a Húgomékat táncolni láttam. Néztem őket, és a látvány magával ragadott. Bennem egy hang azt kiabálta: én is, én is, én is! Aztán egy latin buliban engem is felkértek táncolni, de mivel a zenét hallva a salsát a merengue-től sem tudtam megkülönböztetni, szerintem jó nagy csalódást okoztam az engem felkérő partnereknek.

Elég régen megszületett bennem egy latin tánc elsajátítása iránti vágy, mert eleve imádom a zenét táncként megélni, és égő vággyal a szemeimben néztem a tévében a táncverseny-összefoglalókat, ha elém kerültek. Nagy lelkesedés vett erőt rajtam, mikor megtudtam, a városunkban salsa tanfolyamot indítanak. Még az első lépéseket sem tanultam meg, de már elköteleztem magam a salsa mellett. Mint később megtudtam, a kubai változatáról volt és van szó. S mikor láttam miskolci haladók bemutató ruedáját, senki el nem tántoríthatott azon elhatározásom mellől: én ezt a táncot legalább olyan szinten szeretném művelni, mint ők. Ez több mint két éve történt egy szép őszi estén, és azóta töretlen lendülettel járok az órákra és lehetőségeim szerint a salsa partikra, bulikra. A lelkesedésem és szerelmem a kubai salsa iránt leginkább középhaladó koromban (ez kb. fél-egy év tánc) csúcsosodott ki, most már egy csendesebb hőfokon ég. Ma a tánciskola haladó szintjén táncolom a salsát és Miskolcon.
Milyen a kubai salsa? Összehasonlításom más irányzatokkal tapasztalati alapon csekély, mivel csak a tánctanár sógorom táncoltatott meg úgy, hogy a New York-i salsa lépései szerint igyekezett vezetni. Illetve látvány alapján. Bár a vonalas salsa is élvezhetőnek tűnik, azonban számomra az etalon, mind tánc és látvány terén, a kubai casino, legyen az páros tánc vagy rueda. Talán ebben az is szerepet játszik, hogy a kubai mozgás, stílus magában hordozza az afrikai ízeket (rumba és egyéb afrikai táncok), amelyek olyan ősi erő és tűz közvetítői, melyek vonzanak.
Két éve nemcsak a tánc, hanem a zene rabja is vagyok. Elég széles spektrumon mozog a zenei ízlésem a salsa terén is, de a szívem csücske a timba. Mert hát ha kubai salsa, akkor csakis timba jöhet szóba. Arra a legjobb táncolni. Nem véletlenül, hiszen kubai zenére, köztük timbára alakultak ki (és folyamatosan illeszkednek) a casino lépései, figurái, mozdulatai.

Mit adott nekem ez a tánc? Nos, sok mindent megtapasztaltam a segítsége, a közreműködése által. Például azt, mennyire NŐ tudok lenni, ha táncolok. Azt, hogy mennyire tudom átadni magam a táncpartnernek, mennyire tudok figyelni rá tánc közben, hogy a vezetését pontosan lekövessem, s az alatt magamat se veszítsem el, azaz a saját táncomba is vigyek ízt.
Mindezek a tulajdonságok, vonások már korábban is bennem voltak, a részemet alkották, a tánc csak előtérbe hozta, megvilágította őket nekem.
S az, hogy a férfi lépéseket is kezdtem elsajátítani, egy olyan magabiztosságot és öntudatot adott, ami szükséges volt ahhoz, hogy a női oldalam is erősödjék. A férfi oldal megtapasztalásával rájöttem, hogy tudok irányítani is. És bizony, nem titkolom, hogy élvezem, ha ruedában férfit táncolhatok. Egy fajta megmérettetés, és így kicsit más aspektusból élvezem a táncot.

Ami a legnagyobb élményt jelentette számomra számos remek salsázással töltött óra mellett, hogy megtapasztaltam, milyen szerelmesnek lenni A Táncba.

Tánc a csúcson - Rax, Alpok, 2008.10.