salsa

Eljön az este, és elindulunk egy salsa partira, hogy táncoljunk egy jót a DJ által játszott zenére. Ha kedvünkre szóló számokat hallunk, akkor meg vagyunk elégedve a keverőpultnál álló "munkájával", ha szerintünk csupa unalmas, táncolhatatlan zene megy, akkor szájhúzva állunk a parkett szélén és előbb-utóbb otthagyjuk a bulit. De elgondolkodtunk-e már azon, mennyire van könnyű vagy nehéz helyzetben egy DJ, akinek az a fő feladata, hogy megtáncoltassa a közönséget?

Nem is hittem volna, mekkora kihívás egy olyan zenei lista összeállítása, amelynek minden száma remekül táncolható és emellett fülbemászó, lábakat táncolásra ingerlő. Én, aki szinte bármire, ha van ritmusa és dallama, meg tud mozdulni tánc gyanánt, úgy gondoltam, csak (!) összerakom a kedvenceimet, aztán táncolunk egy fantasztikusat a gyakorló esteken. Hát nem! Ekkor ért az első csalódás. Nem gondoltam volna, hogy egészen más hallgatni egy latin zenét és más táncolni rá a tanult módon. De nem adtam fel, pedig ... fél órára elvette az élettől is a kedvemet. A salsa szeretetem és azon vágyam, hogy megmutassam, milyen klassz, új zenék jelennek meg, arra késztetett, hogy újabb válogatást rakjak össze. Aztán úgy alakult, hogy egy nagyobb salsa bulira én vállaltam a zene szolgáltatását laptopról. Az valahogyan annyira jól sikerült, hogy folytatása is lett egyéb bulikon. Azt nem állítom, hogy egy-két számra nem húztam magam is a számat, de ezeket a bakikat tanulópénznek vettem.

Nemcsak magamra figyelek, hanem a többiekre is. Kénytelen vagyok, mert egy-egy buli alatt jönnek sorra a kívánságok: ezt és ezt tegyembe és játszam le (ha megvan a laptopon, akkor nem nehéz teljesíteni a kéréseket). Aztán odafigyelek azokra a megjegyzésekre is, melyek arról szólnak, ki melyik zenét kedveli. Így aztán lassan kitanulkozom abból, milyen is legyen az ideális összeállítás egy estére. Mivel saját magam is táncolok, így többnyire playlistet készítek előre, melyet még a buli folyamán is változtathatok az ott ért benyomások alapján.

Nem állítom, hogy képzett DJ lennék (bár mit nem adnék, ha így lenne! :) ), de vannak szempontok, melyeket fontos szerintem szem előtt tartani. Elsődleges, hogy táncolható legyen mindegyik dal. Ezt mindenképpen ki kell próbálni, mert meglehet, hogy élvezem hallgatni, de egy jó ízű salsázásra alkalmatlan. A következő pont, hogy az est folyamán lejátszásra kerüljenek az aktuális és régi slágerek, melyek a társaság nagy kedvencei és tuti megtöltik a táncparkettet. Ezt követően jöhetnek a többi dalok, melyek fülbemászóak, azaz sláger gyanúsak. Ügyelni kell a lista összetételére is. Valaki a timbáért rajong, mások a könnyebben meghallható ritmusú, romantikus vagy Puerto Rico-i salsát szeretik. Mindezekből néhány számos blokkokat ajánlatos készíteni, szerintem. S hogy színesebb legyen a kép, nem szabad kihagyni a reggaeton és a bachata számokat sem, mert ezeknek a táncoknak is vannak rajongói (én speciel az előbbire rázom szívesen). Bár a merengue egy vidám és szerintem az egyik legkönnyebb tánc (magyarán csak taposni kell a képzeletbeli tengerparti homokot), mégis kevésbé van rá igény, nálunk. Inkább csak a csoportosan táncolható, koreografált változatára (Mira, Mueve la Colita, stb.), bár ma már ezek is lerágott csontoknak számítanak - nálunk.

Amikor egy DJ a pultnál áll, és figyeli a táncoló tömeget, rájuk hangolódva tudja, hogy melyik dalt tegye be következőnek, hogy a hangulatot fokozza, csöndesítse vagy éppen meglovagolja. Azt gondolom, ez az pont, amitől igazán DJ lesz egy zenét szolgáltató. Ezt egy előre elkészített playlisttel nem lehet megcsinálni, csak megközelíteni apró módosításokkal.

A fentiek alapján elmondhatom, hogy egy DJ feladata látszólag egyszerű, és csak ha a helyébe kerülünk, tudjuk meg, nem is olyan könnyű.